Az elmúlt hét a német nemzetiség jegyében telt Györében.
A program keretében az ÁMK tanulói látogatást tettek a bonyhádi német tájházban, valamint megtekintették a Völgységi Múzeumot. Délutánonként a Márton napi szokásokkal ismerkedtek, mécseseket készítettek, sváb táncot tanultak, a községben összegyűjtött sváb használati tárgyakból kiállítást rendeztek, amely az iskolában megtekinthető az elkövetkezendő néhány hétben.
Az eseménysorozatot közös festés zárta, Ben Hosman, holland festőművész vezetésével, majd a tanulók teszt és táncos műsor keretében adtak számot a héten szerzett tudásukról.

2010. október 9-én Falunappal összekötött szüreti bál volt községünkben.
Az izgalmas nap horgászversennyel indult, ahol felnőttek és gyerekek egyaránt részt vehettek. Kilenc óra tájékán kezdtek gyülekezni azok , akik a főzőversenyre beneveztek. Ezután kezdetét vette a falunapi kavalkád, ahol a gyerekek kézműves foglalkozásokon vehettek részt, körhintázhattak és légváron ugrálva vezethették le fölös energiáikat. Délben rendőrségi eszközbemutató szórakoztatta az érdeklődőket. A közös ebédet az anyukák spanyol tánca előzte meg, majd a felnőttek rönkhajítóversenyen remekelhettek.
A község könyvtára ezen a szombat délutánon nyitva tartott, s egész nap megtekinthették az érdeklődök Sashegyi Hilda festőnő szemet gyönyörködtető képeit.

Késő délután az iskolások szüreti báljának bevezetéseként táncok következtek az óvodások, iskolások és az anyukák előadásában, valamint az Őszirózsák remekelhettek az időközben tömeggé növekedett érdeklődők előtt. A kulturális műsort a szüreti bál zárta, mely méltó befejezése volt a tartalmas napnak.





Az első osztályosaink 
Június 8-án iskolánk látogatást tett a bikali Reneszánsz Élménybirtokon, ahol az időben vissszarepülve, egy középkori magyar faluban érezhettük magunkat. A birtokon a középkori Magyarország világa elevenedik föl, íjászok kézművesek, színészek, madarászok segítségével.
A nap kezdetén a kézművesek életébe nyerhettünk betekintést, majd az ebéd következett a Királyi Palota Lovagtermében, ahol korabeli ruhákban szolgálták fel számunkra az ízes falatokat.
Ezt követte a "madaras" bemutató, ahol mi, látogatók, testközelből csodálhattuk meg a ragadozó madarak ügyességét és kapcsolatteremtését az emberekkel.
Iskolánk tanulói ezután Apródképzésen vehettek részt, mely kézműves foglalkozásokat rejtett magában, ahol agyagedényket, nemezlabdát és -tulipánt készíthettek.
A program a lovagi küzdőtéren fejeződött be.Korabeli lovagi tornákat, látványos csatajeleneteket valamint ügyességi lovasbemutatókat tekinthettünk meg.
Mindenki számára hasznos és érdekes volt ez a nap, hiszen a történelmi ismereteket garantáltan a lehető a leglátványosabb módon sajátíthatták el tanulóink...közvetlen megfigyeléssel és tevékenységen alapuló tapasztalatszerzéssel.

Május 28-án, pénteken egészség-és balesetvédelmi napot tartottunk az iskolában.
A délelőtt takarítással kezdődött a községben. Még a legrendezettebb porta is csak akkor igazán takaros, ha folyamatosan ápolják, gondozzák rendezik. Györe község utcái rendezettek,tiszták, de sajnos mindig akadnak olyan emberek, akik ezt nem becsülik, és eldobják a "feleslegessé" vált dolgaikat, és többnyire mindig mások házai előtt.Erre, a nem követendő magatartásra próbáltuk felhívni tanulóink figyelmét és utcánként végigvonulva szedtük össze közösen az eldobott szemetet minden utcában, a pályán és a temető környékén.
Kilenc órára érkeztek meg az iskolába a meghívott előadóink, Noé Attila(rendőrség), Guthné Ömböli Éva(védőnő) és ifj. Varró János (helyi polgárőrség) személyében. Forgószínpad-szerűen folytak az előadások.
A rendőrségi tájékoztató a balesetmegelőzést tűzte ki célul. Az elmélet után a bátrabbak kipróbálhatták ügyességüket egy akadálypályán az iskola előtti téren,saját kétkerekűjére pattanva.
A védőnő előadásainak témája életkoronként változott. A kicsik az ivóvíz jótékony hatásairól szerezhettek informácikat a szénsavas üdítőkkel szemben, míg a nagyobbak a serdülőkor problémáiról, testük és lelkük változásairól kaptak felvilágosítást.
Varró János a polgárőrök munkájáról, annak fontosságáról beszélt a gyerekeknek, majd a saját ciprusi kiküldetéséről tartott élménybeszámolót.
A tanulók mindhárom előadást lelkesedéssel fogadták, így előadóinkkal illetve a képviselt szervezetekkel előzetesen egyzséget kötöttünk a folytatásról, amit szeptemberre időzítenék. Ez a nap viszont az edzettségről szólna, a játékos feladatokról és a minden gyereket lelkesítő versengésről.
Május 20-án, csütörtökön este, az iskola meghívásának eleget téve Zsíros-Simon Mária nagykőrösi költőnő irodalmi estjét láthatták és hallhatták az érdeklődők a Művelődési Házban.
A költőnőnek három verseskötete jelent már meg, s Ő az, aki megírta a Ludas Matyi folytatását is Lúdas Matyi visszatér címmel. Műveire elsőként a Svájci-Magyar Alterra kiadó figyelt fel, így azok elsőként külföldön jelentek meg.
Munkáival, a mai stresszes, közönyös világban az emberi kapcsolatok fontosságára hívja fel elsősorban a figyelmet.
Az előadás után a költőnő kérésre dedikálta könyveit.
Művei:
"Nagyon nagy örömöm számomra, hogy 2005. szeptember 8-tól Magyarország hivatalos Író, Költő és előadóművészeként vagyok jegyezve. Számomra ez igazi elismerésül szolgál."-írja magáról a költőnő a weblapján.
http://www.zssmaria.freeweb.hu/menu.html
Hazánkban 1964. óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben megemlékezést tartunk az iskolánkban, tisztelegve a költő emléke és a magyar líra előtt.
A tragikus sorsú poéta, József Attila életének legfontosabb eseményeit elevenítette fel Kovácsné Nyakas Mária a hallgatóság számára.
A megemlékezést igazán teljessé a szavalatok tették. Magyar költők verseit elevenítették fel iskolánk tanulói.Többek között elhagzottak azok a versek is, amelyekkel a BONI Arany János Egységes Iskola által szervezett versmondó versenyen neveztek tanulóink.
A versenyen részt vett tanulók:



Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából megemlékezést tartottunk március 12-én 17.00 órakor a községi Művelődési Házban. Műsorunk keretében a 162 évvel ezelőtt történtek kerültek felelevenítésre. Ezután 48-as dalokat énekelve vonultunk a Petőfi szoborhoz koszorúzni, ahol Varga László szavalta el a Nemzeti dalt.

Az idén is megrendezésre került a szülői munkaközösség szervezésében a farsangi bál. Ötletes jelmezekkel vonultak fel az 1. 2. és 3. osztályosok.
4. osztálytól kezdődően csoportos beöltözés volt, kiváló produkciókkal.A zsűri hosszú vita után meghozta döntését:
Az alsó tagozatosok minősítésére három kategóriát állítottak fel, így minden jelmezt értékelhettek. Több harmadik és második helyezés mellett a zsűri az
Asterix & Obelix jelmeznek ítélte az I. díjat.

A csoportos jelmezek közül a 4. osztály Frédi és Béni produkciója lett a zsűri KÜLÖNDÍJASA.
III. helyezést a 6. osztályosok Utcazenekara kapta.
II. helyezett a 7. osztályosok Sárkány BT-je lett.
I. helyezést a 8. osztályosok által bemutatott Vadnyugati kaland és a 5.-esek
Történelmi divatbemutatója kapta.
A jelmezes bemutatót az anyukák tánca zárta, akik Abba slágerekre táncolva kalauzoltak vissza a 70-es, 80-as évekbe.
A bálon az idén újra megválasztásra került a Szívkirály, Szívkirálynő,
a Szívkirályfi és Szívkirálylány
szimpátiaszavazás keretében.


Karácsonyi jótékonysági estünk
december 18-án, 17.00
órakor lesz a Művelődési Házban.
Az érdeklődő szülőket, nagyszülőket, vendégeket meleg teával, kaláccsal várjuk.
A műsor után tombolasorsolást tartunk.
Kérjük, aki teheti, adományával támogassa intézményünket!






A népi kultúrában gazdasági határnapnak számított a nap, a félszilajon, vagyis a tavasztól őszig legeltetett, télen pedig istállóban tartott állatok beterelésének hagyományos időpontja volt november 11-e. Ilyenkor a pásztorok – kezükben vesszővel – végigjárták az állatok gazdáinak házait, köszöntőt mondtak, cserébe pedig ajándékokat kaptak. A gazdasági szerepen túl népi hiedelmek is kötődtek az ünnephez: a disznóól tetejébe ágat szúrtak, hogy megvédjék az állatokat a pusztulástól, tavasszal pedig ugyanezzel az ággal terelték ki a malacokat.A középkorban Márton napja az egyik legnépszerűbb ünnep volt, a népszokások egészen a 20. század közepéig éltek, napjainkban pedig a Márton-napi libafogyasztás éli reneszánszát.